Fogalomtár

AUTOMATA ÖNTÖZŐRENDSZER FOGALOMTÁR

A B C D E F G H I J K L M N O P R S T U V X Y Z

  • – Elektronikus vezérlő egység, mely az öntözőrendszer automatikus működését biztosítja. A beültetett növényzet vízigényének megfelelően beállított program szerint nyitja és zárja a mágnesszelepeket, így biztosítja a rendszer vízellátását. A felhasználás igényeihez igazodva több változatuk létezik, a vezérelni kívánt zónák számának megfelelő, kül- vagy beltéri kivitelben egyaránt.
  • Átfolyó vízmennyiség – Az a vízmennyiség, amely az öntözőrendszer elemein (cső, szórófej stb.) egységnyi idő alatt átfolyik. Mértékegysége l/min vagy m3/h.
  • – A felületre egységnyi idő alatt jutó (természetes vagy mesterséges eredetű) csapadék mennyisége. Mértékegysége mm/h. 1 m2 felületre kijuttatott 1 liter víz 1 mm-nyi csapadékot jelent.
  • Csepegtetőcső – Évelő ágyások, cserjék vízellátását biztosító LPE( lágy polietilén) cső, melybe gyártás közben integrált csepegtetőtesteken keresztül öntözi a növényt, a lombozatra nem juttat vizet. A díszkertekben a 16 és 20 mm-es átmérőjű változatok terjedtek el.
  • Csepegtetőtest – A csepegtetőcsőbe épített alkatrész, mely a cseppenkénti vízkijuttatást biztosítja általában 33 cm-enként. Vízkibocsátása jellemzően 2, 4 vagy 8 l/h. Hagyományos és nyomáskompenzált változatban kapható.
  • – Nyomás hatására lezáró, a víznyomás megszűntével kinyitó automata szerkezet. Célja, hogy az öntözési program után a szárnyvezetékekből a vizet leeressze (szakszerű építés esetén szivárgó kavicságyba.)
  • – A díszkerti öntözés egyik alapelvem, hogy a szórófejeket szórási sugárnyi távolságra telepítjük. Ennek segítségével biztosítható az öntözőterületre juttatandó víz egyenletes eloszlása.
  • – A csőrendszer azon szakasza mely vízforrást a mágnesszelepekkel köti össze. Többnyire állandó nyomás alatt áll, kivéve, ha a szivattyút relé indítja, vagy mesterszelep van beépítve.
  • Golyóscsap – Olyan elzárószerkezet, amelynek belsejében egy átfúrt golyó forgatható egy kívül elhelyezkedő kar segítségével. A golyó állásától függően zárva vagy nyitva van a csap, ill. a kettő között fokozatmentes beállítások lehetségesek.
  • – Szivattyúk kiegészítője lehet. Nagysága a pár literestől a több száz literesig terjedhet. Házikertekbe általában 24-50 literes tartály javasolt. Szerepe elsősorban a kis vízelvételek kielégítése szivattyúüzem nélkül, vagy csökkentve az indítások számát. Nyomáskapcsolóval kiegészítve szokás alkalmazni. A szivattyú, a tartály és a nyomáskapcsoló együttesét házi vízműnek is szokás nevezni.
  • Hollandi – Egyszerű szerelést, ugyanakkor a szerkezeti hossz változása nélküli oldhatóságot biztosító szerkezet, gumigyűrűs tömítéssel. Merev csőhálózatokban érdemes alkalmazni, ahol egy vagy több alkatrész esetleges kiszerelhetőségét javítás, karbantartás céljából biztosítani szükséges.
  • –ld. Víztelenítés
  • Kompresszor – Az öntözőrendszer víztelenítéséhez használt segédeszköz. A kompresszor által előállított nagynyomású (4-6 bar) levegővel (a rendszer elején található ürítőcsaphoz csatlakozva) a teljes rendszerből ki lehet fúvatni a vizet. Kizárólag ezzel a módszerrel érhető el 100%-os eredmény.
  • Kör – ld. Zóna
  • KPE cső – Kemény polietilén cső, mely 6 és 10 bar-os nyomásfokozatban készül. Fő- és zónavezetékben egyaránt használatos. Általánosan használt méretei: 25 mm (3/4”), 32 mm (1”), 40 mm (1 1/4”), 50 mm (1 1/2”), 63 mm (2”) … Gyorskötőelemekkel szerelhető.
  • – Speciális visszacsapószelep. Felszíni szivattyúknál használatos, a szívócső végére szerelik azért, hogy üzemen kívül ne folyhasson ki a víz a szívóágból, meghiúsítva vagy megnehezítve a következő indulást.
  • LPE cső – Lágy polietilén cső. 16, 20 ill. 25 mm-es változatban terjedt el. Maximálisan 3-4 bar nyomásig alkalmazható, ezért kizárólag zónavezetékként kerülhet beépítésre. KPE györskötő idomokkal is szerelhető, de célszerűbb és költséghatékonyabb a hozzá kifejlesztett bordás ill. gyorszorítós, kúpos idomok használata.
  • – Az automatikától kapott jelre nyit illetve zár, így biztosítja az adott öntözési kör programozott működését.
  • Manométer – ld. Nyomásmérő
  • Mesterszelep –Mágnesszelep, amely a rendszer elejére van beépítve. Az automatika a program elindításakor a mesterszelepet is nyitja, végeztével zárja. Alkalmazásával elérjük, hogy csak akkor kerüljön nyomás alá a fővezeték, ha öntözési program fut. Ezzel elkerülhetők az esetleges csőtörésekből származó károk.
  • Mikroszóró – Kisebb területek, sziklakertek, cserjék, zöldséges öntözésére használatos, nem kiemelkedő, pálcán (tüskén) elhelyezkedő egyszerű öntözőfej. 7 mm-es csővel kapcsolódik a rendszerbe. Csak 180 és 360° -os verzió létezik, rendszerint 0,5 – 2,5 m öntözési sugarú kivitelben
  • – Egy állítható alsó nyomásértéknél bekapcsolja, a felső nyomásértéknél kikapcsolja a szivattyút. Szokásos kiegészítője a hidrofortartály.
  • Nyomásmérő – A víz nyomásának mérésére alkalmas eszköz. Szokásos tartománya: 0-10 bar.
  • Nyomásveszteség – A csőben áramló víz veszít kezdeti nyomásából. A rendelkezésre álló kezdeti nyomás és a célhelyen (praktikusan a szórófejeknél) elérni kívánt nyomás ismeretében kell meghatározni a szükséges csőméretet, figyelembe véve a vízhozamot és a távolságot.
  • – Egy öntözésizóna működési ideje. Általában percenkénti megadására van mód, de egyes típusok másodpercek beállítására is adnak lehetőséget.
  • Öntözési nap – Az automatikák programozásánál lehetőségünk van megadni, hogy ez előre beállított öntözési programok mely napokon fussanak.
  • – Egy kilőtt vízfüggöny megadott tartományban történő oda-vissza forgatásával öntözik a területet. Szórási sugaruk 6-30 m, típustól függően. Csapadékintenzitásuk kisebb.
  • – A vizet esőszerűen kiadagoló szórófejek. Általában földből kiemelkedő, ritkábban fixen kiemelt szórófejek, melyek tetején lévő fúvóka határozza meg a szórásképet és a szórási sugarat (mely jellemzően 2,0-5,5 m). Csapadékintenzitásuk nagy.
  • Startidő – Az öntözés kezdetének időpontja. Automatika-típustól függően naponta több startidő is megadható.
  • Szelepszerelvény – Mágnesszelepek bekötésénél használt alkatrész, mely segítségével oldható kötéssel. Egyenes, T, három-, négy-, öthollandis, könyök, kereszt változatban létezik.
  • Szivattyúindító relé – Egy olyan váltóáramú relé, mely az öntözési program indulásakor az automatika által kiadott 24 V feszültség hatására kapcsolja a szivattyú felé menő áramot. A relé szárazon futás elleni védelmet nem biztosít a szivattyú számára.
  • Szórási sugár – Az a távolság, ameddig elöntöz a szórófej. Ez néhány centimétertől egészen 30 méterig terjedhet, típustól függően.
  • Szóráskép – A szórófej által öntözött terület alakja. Ez lehet körcikk vagy teljes kör (fix vagy állítható), ill. léteznek téglalap alakú területet öntöző szórófejek.
  • Szórófej – Az öntözővíz kijuttatására alkalmas eszköz. Házikertekben földből kiemelkedő spray szórófejet és rotoros szórófejet valamint mikroszórófejet használunk.
  • – ld. Víztelenítés
  • – Közönséges (általában 1/2”-os) golyóscsap, amire a tél beállta előtt kompresszort csatlakoztatva, ki lehet fúvatni a rendszerből a vizet. Ez a folyamat a víztelenítés.
  • – ld. Automatika
  • Visszacsapószelep – Olyan szerkezet, ami csak egy irányba engedi folyni a vizet. Léteznek tisztán rugós, ill. rugós-membrános visszacsapószelepek. Legfontosabb feladata, hogy meggátolja az öntözőrendszer csőhálózatában lévő víz visszaáramlását az utcai hálózatba, ill. lejtős területeken a mélyebben lévő szórófejeken keresztüli kicsorgását. Speciális változata a lábszelep.
  • Vízforrás – Az öntözőrendszer vízvételi helye. Ez lehet vízóraakna, ásott vagy fúrt kút, ciszterna, kerti csap stb.
  • Vízhozam – Adott csőszakaszon egységnyi idő alatt átáramló vízmennyiség. Mértékegysége általában l/min vagy m3/h. A vízforrásnál rendelkezésre álló, ill. a szórófejeken, mágnesszelepeken átáramló vízmennyiséget egyaránt értjük alatta.
  • Vízkalapács – Csőhálózatokban áramló folyadék tehetetlenségének a hatása, mely nagy áramlási sebesség esetén jelentősen megterheli a fittingeket, és a cső falát.
  • Vízkonnektor – Állandó nyomás alatti csőhálózatra kötött vízvételi szerkezet, amelyből egy „kulcs” beillesztésével nyerhetünk vizet. Földbe süllyesztett, zárható fedelű, így használaton kívül észrevétlen, és szennyeződés ellen is védett.
  • Víztelenítés – Az öntözőrendszer felkészítése a téli, fagyveszélyes hónapokra, mely során nagynyomású levegővel egy kompresszor segítségével eltávolítjuk a vizet a rendszer elemeiből.
  • – Az ugyanazon mágnesszelephez csatlakozó csőhálózaton működtetett öntözőelemek összessége. Az öntözőelemek jellegétől függően nevezzük spray, rotoros, csepegtető stb. zónának.
  • Zónavezeték(szárnyvezeték) – A mágnesszelepek utáni csőszakaszok, melyen keresztül eljut a víz a különféle öntözőelemekhez. Csak az öntözési program idején kerül nyomás alá.

A B C D E F G H I J K L M N O P R S T U V X Y Z